Boy in luv /J-Hope x Taehyung/

Emlékszik még valaki arra csókra, amit Taehyung és J-Hope csak ímmel-ámmal volt hajlandó csinálni az egyik műsorukban, kamerák előtt? Ami után mindkettejük a földön fetrengett és egymást csapkodták? Nos, egy ember azóta sem tudta kiverni a fejéből azt a pár másodpercet..és ez az ember maga Taehyung volt. Maga sem gondolta volna, hogy a forgatás előtti lelkivilágát ez mennyire felborzolja. Pedig pontosan így történt.. Azóta Taehyung igyekezett egyre barátibbá kialakítani viszonyukat, nehogy J-Hope bármit is megsejtsen arról, amit iránta érezhet. Ha gondolatai valahogy a média elé kerültek volna, az biztos, hogy nem vet jó fényt se rá, se J-Hope-ra, sem a csapatra. És azt egyáltalán nem szerette volna. Ezért ahelyett, hogy férfiasan odaállt volna J-Hope elé, bevallani mindent, inkább azt az utat választotta, hogy esténként, elalvás előtt különféle álmokat szövögessen arról, amiről tudta, hogy úgysem teljesülhet be.

Na jó Taehyung, ez már a szánalmasan nyálas kategória, amit csinálsz. Szemei kipattantak a sötétben, miközben folyamatos sértéseket vágott saját fejéhez. Ennyi idő alatt más már lépett volna, vagy elfelejtette volna a fenébe. Fiúról van szó, érted? Fiúról! Józan esze megpróbált túlkerekedni szerelmes szívén és ezek a gondolatok egészen szilárdak maradtak addig, amíg meg nem látta J-Hope-ot minden áldott reggel. És emiatt a szív minden egyes alkalommal győzött az ész felett, ezt a mondást már Taehyung is tudta igazolni. Egy nagy rakás szerencsétlenség vagyok. Csalódottan sóhajtott, miközben a sötét plafont tanulmányozta, ami bár nem tűnt túl izgalmasnak, mégis kevésbé fájt, mintha lehunyt szemmel képzelődött volna. De sajnos a gondolatai áramlása ellen nem tehetett semmit. Hallotta J-Hope nevetését a fülében, érezte karján a baráti öleléseket, az illatát, ami képzeletben most is körüllengte. Ökölbe szorított kézzel ült fel, igyekezve visszafogni indulatait. Ez az egész neki túl sok volt, hiszen ő még nem igazán élt át ilyesmit. A szerelem érzését..Pláne egy fiú iránt. Ő ehhez kevésnek bizonyult, hogy egyedül megoldja a problémát. Esetleg...úgysem tud ma éjjel már aludni...
Óvatosan odaaraszolt RapMonster ágyához és megbökte, azzal a szándékkal, hogy felkeltse. A leader álma nem volt túl mély, így hamar reagált az őt érő bökésre, laposakat pislogva nézett a mellette guggoló fiúra.
-Hyung..beszélhetnék veled..kinn?- kérdezte halkan, szinte fogai között szűrve a szavakat.
-Muszáj most?- nyüszített RapMon, nem igazán akarva megválni puha ágyától.
-Igen. Eléggé- vakarta meg Taehyung a tarkóját. Úgy érezte, ha tovább marcangolja magát egyedül, szépen lassan beleőrül.
-Oké, de akkor itt benn maradhatunk? Úgyis alszanak a többiek- a leader érezte, hogy a fiatalabb ideges és szüksége lehet rá, ezért egyezett ebbe bele. Úgyis ő panaszkodik neki keveset mostanában.
Taehyung lopva körülnézett a szobában.  J-Hope tőlük úgy öt méterre feküdt, egyenletesen szuszogva. Ezek szerint alszik.
-Rendben Taehyunnie, ki vele- tornászta fel magát RapMonster ülő helyzetbe, megpaskolva maga mellett a takarót, mire a fiú vonakodva leült mellé. Láthatóan vibrált az idegtől. És ez nem is volt túlzás. Taehyun pár másodpercig gondolkozott azon, hogy jobb lett volna, ha bele se kezd, de most, hogy felkeltette a leadert, már nem volt visszatáncolás. Sóhajtott egy hatalmasat, majd szemeit RapMonsterre emelte. Vagyis arra a sötét foltra, amit a leadernek vélt.
-Arról van szó- kezdte fojtott hangon- hogy..szóval van valaki, aki nekem..nagyon tetszik- harapta be alsó ajkát. És fogalmam sincs, hogy elmondjam-e neki, vagy ne..egyáltalán nem tudok semmit, hyung!- fakadt ki végül.
-Nocsak, valaki megdobogtatta Taehyungie szívét- a leader hangján hallatszott, hogy elmosolyodott.-Mennyire ismered a lányt?- kérdezte, mire a fiatalabbnak összeszűkült a gyomra. Ha tudná, hogy nem lányról van szó..de ennyire nyílt nem mert lenni az idősebbel.
-Ami azt illeti.. elég jól ismerem.
-És arról akkor esetleg tudsz, hogy neki tetszik valaki más?
Taehyung elgondolkozott.
-Nem, azt hiszem nem.- ismerte be.
-Akkor azt hiszem, szabad a pálya, Taehyungie. Ha nem foglalt a szíve, akkor szerintem simán megkörnyékezheted. Végülis te bárkit leveszel a lábadról- Taehyung ajkai idegessége ellenére apró mosolyra húzódtak a szavak hallatán- én csak azt tudom mondani, hogyha nagyon szereted, akkor inkább mondd el, minthogy magadban tartsd. Plusz valaki elhalászhatja az orrod elől.
-Köszönöm szépen hyung, azt hiszem, igazad van- Taehyung hangja egy fokkal vidámabb volt már, mint amikor leült, valahogy a leader megnyugtatta- tényleg köszönöm a segítséget és sajnálom, hogy felébresztettelek- indult vissza csendben az ágyához, amikor RapMonster még utánaszólt.
-Csak egy kérdés..Mi ismerjük esetleg azt a személyt?- kérdezte pajkos hangon.
-Jobban, mint gondolnátok- felelte Taehyung, majd bebújt az ágyába és ott háromszor fejbe verte magát. Hogy mondhattam ezt neki?! Viszont..teljesen igaza van. Holnap..Holnap elmondok mindent J-Hopenak!

Másnap reggel Taehyung egy nagy vigyor kíséretében ült le Suga és Jin közé reggelizni, amit a többiek is észrevettek és nem bírták nem szóvá tenni.
-Mi ez a nagy jókedv, Taehyung?- szórt müzlit a táljába Jimin- Valami szépet álmodtál esetleg?
-Hát..úgyis mondhatjuk- húzta be zavartan a nyakát az említett, lopva RapMonsterre pillantva, aki barátságosan hunyorgott rá. Taehyung tekintete ezután a leader mellett ülő J-Hopera vándorolt, aki azonban aznap reggel szokatlan komorsággal kanalazta a reggelijét. JungKook ezt szintén észrevette és hirtelen lecsapta a kanalát az asztalra.
-Taehyung, J-Hope!- szólt szinte parancsolóan, figyelmen kívül hagyva azt, hogy éppen ő a legfiatalabb.- Gyertek velem. Most- rángatta fel mindkettejüket a székről, majd kitessékelte őket a nappalin át és láthatóan nem zavarták hyungjai értetlen és rosszalló pillantásai. Végül megállt velük a gardróbszobánál, majd csípőre tette a kezét, úgy nézett rájuk villámló szemekkel.
-Ti! Most bementek ide és addig nem jöttök ki, amíg nem jöttök végre össze, mert én nem vagyok hajlandó tovább nézni ezt a szerencsétlenkedést- fújtatott dühösen, majd rájuk zárta az ajtót.
-Ez meg..mi a franc volt?- nyögte ki végül J-Hope, miután felébredt a sokkból, Taehyung azonban zavartan tanulmányozta zokniját. JungKook minden bizonnyal kihallgatta az éjszakai beszélgetésünk a leader-hyunggal..de hogy a fenébe jött rá, hogy J-Hope-ról van szó? És mi az, hogy egymásnak valljunk szerelmet? JungKook..ilyen okos lenne? Vagy csak kreál történeteket? J-Hope..lehet, hogy szeret engem?
-Miről.. miről beszélt JungKook?- kérdezte halk, remegő hangján.
J-Hope lassan oldalra fordította tekintetét, belenézve Taehyung szemeibe. Most rávághatná, hogy fogalma sincs. Hogy nem érti, miért csinálta a maknae az egészet. De..nem tudta megtenni.
-Én..-kezdte, mikor sutyorgás hallatszott a gardrób túloldaláról.
-Szerinted már smárolnak?- kérdezte Jimin, nem épp diszkréten.
-Mekkora egy tahó vagy- vágta rá Jin rosszallóan.
-Várjatok, én nem hallok semmit- ez most JungKook hangja volt.
-Srácok, ugye tudjátok, hogy itt benn tökéletesen hallani mindent?- kérdezte J-Hope feloldódva.
-Futás, futás, futás!- Jimin sürgető hangja hallatszott, majd léptek dobogása és a sutyorgás megszűnt végül.
-Ezek kész vannak- fordult vissza J-Hope fejcsóválva Taehyunghoz, aki vörösen, ajkába harapva nézett fel rá.
-Tényleg..csókról beszéltek?- kérdezte zavartan.
-Azt hiszem, igen- nevette el magát idegesen az idősebb.
-J-Hope, én..-kezdte volna taehyung, de a másik közbevágott.
-Figyelj, tudom, hogy te irtózol ettől az egésztől és tényleg, nagyon nagyon sajnálom, hogy így érzek, de.. nem tudok másképp tenni. Sajnálom, hogy szeretlek, Taehyungie- remegett meg a hangja, elszégyellve magát.
-J-Hope..ne..ne sajnáld- tiltakozott taehyung vadul dobogó szívvel, most, hogy a megálmodott mondat valósággá vált- én is..én is szeretlek téged- tört ki végül belőle az annyi hónapon keresztül magában tartott titok. Ahhoz képest, hogy ez az egész olyan nyálas, mint egy harmadrangú romantikus filmben, soha nem voltam még annyira boldog, mint ott és akkor.-Taehyungie- mosolyodott el boldogan J-Hope, miközben csökkentette a köztük lévő távolságot.. A fiatalabb még soha nem látta a szemeit annyira csillogni, mint akkor.- Annyira szeretlek- lehelte a fiatalabb ajkaira, majd lágyan megcsókolta. A másik automatikusan fonta nyaka köré a karjait, hozzásimulva, miközben ajkaik lágyan becézték egymást. Bárcsak soha ne érne véget..
-Jajj Jimin én úúúgy szeretlek- hallatszott JungKook vihogása az ajtó túloldaláról, mire mindketten összerezzentek.
-Fiúk, mit mondtam a hallgatózásról?- mennydörgött RapMonster hangja, amire csak röhigcsélés volt a válasz- Tűnés innen!
-Ennyit a diszkrécióról- sóhajtott Taehyung