The Hidden Camera (2/2) /BTS - VHope/

-Mi volt ez az egész, srácok?
-Mi csak..-kezdte hebegve Hoseok, ám a leader indulatosan közbevágott.
-Remélem tudjátok, hogy túl lőttetek a célon. Normálisak vagytok? Bárki beszállhatott volna hozzátok a liftbe! És ha felismernek? Arról meg nem is beszélve, hogy az egész felvette a kamera. Óriási szerencsétek, hogy eddig csak mi láttuk ezeket a felvételeket. Hogy lehettetek ilyen felelőtlenek?- dühösen szuszogva, szemrehányóan meredt a két fiúra, akik szótlanul bámulták a földet. Nem tudtak magyarázatot adni erre az egészre, hiszen ők maguk sem tudták, hogy mit műveltek ott benn!
-Hyung, én--vett egy nagy levegőt végül J-Hope- sajnálom. Viszont kérlek Taehyungiet ne büntesd, az én hibám az egész. Láthattátok ti is, hogy nem ő kezdte. Sajnálom, hogy túlzásokba estem. - horgasztotta le ismét a fejét bűnbánóan.
-Khm..jó, rendben- biccentett megenyhülve RapMonster- akkor..a felvételeket most szépen eltüntetitek, visszaöltöztök és akkor meg van az egész bocsátva- mosolyodott el a mondat végén, mire V-nek és J-Hopenak is felderült az arca- elmegyek a kamerafelvételekért, itt várjatok meg- szólt immár az egész csapatnak, majd elsietett a folyosón.
-Köszönöm, hogy megvédtél- nézett félszegen Taehyung J-Hopera.
-Ugyan már- legyintett a másik.- Semmiség. Végülis tényleg így volt.
-Na jóó- szólt közbe Jimin- viszont előttünk nem titkolózhattok. Mióta vagytok együtt?
-És mi miért nem tudtunk róla?- tette karba kezeit sértődötten Suga, mellette Jungkook bólogatott, szintén megbántott arccal.
-Tessék?- V köpni-nyelni nem tudott volna- Nem..nem vagyunk együtt- tiltakozott zavartan, érezve, ahogy a vörös árnyalat felkúszik a nyakán.
-Mostmár tényleg nem kell titkolni, nyugodtan bevallhatjátok- biztatta őket mosolyogva Jin is, mire Taehyung és J-Hope értetlenül bámult rájuk.
-De mi tényleg nem vagyunk együtt- erősítette meg Hoseok is.
-Na, ne játszátok meg magatokat- rázta meg a fejét Jimin- csak elcsábításról, flörtről szólt a feladat, nem egymás torkának nyalogatásáról. Az ember csak úgy nem lenne hajlandó egy liftben lefeküdni a csapattársával...
-Kivéve, ha az a párja- fejezte be a gondolatmenetet JungKook.
A két fiú a beszélgetést hallgatva egyre jobban elvörösödött, kiverte őket a víz, ahogy realizálták magukban a helyzetet. Igazuk volt a többieknek. Viszont ők tényleg nem voltak együtt.
-Srácok- V hangja szinte nyüszítésnek hangzott- J-Hope nem a barátom, oké? Nem a pasim és nem lennék hajlandó lefeküdni vele se semmi mást csinálni!
-A kamerán nem úgy tűnt..- vetette közbe Suga.
-Mert ott el kellett játszanom, az ég szerelmére!- temette kezeibe arcát Taehyung és a sírás kerülgette.- Csak..felejtsük el ezt az egészet, kérlek- azzal megfordult, és rohanni kezdett a mosdó irányába. Útközben szinte nekirepült RapMonsternek, aki pont hozzájuk igyekezett, de nem törődött vele, csak futott tovább, meg se hallva a leader értetlenkedését.
Berontott a fiúmosdó ajtaján, majd lekuporodott a csapok mellé a földre. Karjait átkulcsolta a térdén, lehunyt szemmel igyekezett csillapítani remegését, és rendet tenni a fejében. Túl sok volt így neki egyszerre ez az egész, túl..mocskos és megalázó. Haragudott magára, hogy nem volt képes ellenállni, hogy gyengének és alárendeltnek látták. Nem ítélte el soha a melegeket, sőt senkit, de most..most, hogy átélte ezt a helyzetet, megrettent. Bár a srácok viszonylag nyugodtan fogadták, de mit szólna a családja, ha megtudná, hogy ezt tette? Hány ezer rajongójának a szívét törné össze ezzel?
Az érzések és a gondolatok össze-vissza kavarogtak benne, mégis azt találta a legfurcsábbnak..hogy élvezte. Élvezte a csókot, élvezte azt, hogy J-Hope irányította, ahogy nyelveik játszadoztak, ahogy megszívta a nyakát..Mindent.
-Taehyung, itt vagy?- nyitott be hirtelen az ajtón Jin, mire a fiatalabb összerezzent- ó, megvagy, hála az égnek- sóhajtott megkönnyebbülten.- Miért futottál el? Megijesztettél minket.
-Nem tudom, hyung. Nem tudok semmit- kesergett Taehyung, mire Jin lehuppant mellé a kőpadlóra.
-Tényleg nem vagytok együtt Hoseokkkal?- kérdezte halkan az idősebb, mire V könnyes szemmel megrázta a fejét.- De hát akkor..hogy? Mi volt ott benn az egész?
-Túlságosan hirtelen történt az egész- szólalt meg rekedten Taehyung, mikor összeszedte a gondolatait.- Nem gondoltam volna, hogy Hoseok-ah ilyen..nyomulós lesz. De..nem tudtam ellenállni neki- vallotta be csüggedten- pedig eddig soha nem tekintettem rá másként, mint egy barátra. Miért történik akkor ez, hyung?- emelte kétségbeesett tekintetét az idősebbre, aki eddig csendben hallgatta.
-Biztos, hogy eddig semmilyen vonzalmat nem éreztél iránta?- kérdezett vissza.
-Biztos- vágta rá V- azaz...néha pici görcsbe rándult a gyomrom, meg vele szeretek a leginkább lenni, de ez semmit nem jelent. Vagy de?- nézett megint Jinre.
-Attól tartok, hogy de- sóhajtott- nagyon hamar megadtad magad Hoseoknak- idézte fel a liftbeli jelenetet.
-De én..én akkor..me-
-Nem biztos, hogy meleg vagy- vágott a szavába Jin- lehet, hogy biszexuális. Figyelj, ebben semmi baj nincsen. Tudunk titkot tartani- pislogott bíztatóan- és mi egyáltalán nem ítélünk el titeket, ha összejöttök. Láttad, semmi rosszallás nem volt most sem az arcunkon. RapMonstert meg bízd csak rám- találta ki a fiatalabb gondolatait- meg lehet ám győzni őt is, nem kell félni tőle.
-És akkor szerinted..Hoseok-ah is szeret engem, mint én őt?- remegett meg V gyomra.
-Valószínűleg igen- biccentett mosolyogva a másik, látva, ahogy Taehyung életkedve visszatér. És akkor hirtelen V úgy érezte magát, mint aki mindent ért. Azért volt igazából rossz a hangulata, mert úgy képzelte, hogy J-Hope csak játszik vele, nem gondolta komolyan az egészet. Viszont ha Jinnek igaza lesz.. akkor ő lesz a legboldogabb ember a világon.
-Taehyungie, Jin-ah- rontott be hirtelen egy igen idegbajos állapotban lévő Hoseok az ajtón, majd amikor meglátta a földön a két említettet, egy fokkal megnyugodott- már mindenhol kerestelek titeket- lépett feléjük, felvéve a szemkontaktust V-vel. Jin ekkor megérezte, hogy itt most olyan beszélgetés fog zajlani, ami nem tartozik rá, úgyhogy gyorsan feltápászkodott, majd egy bíztató mosolyt küldve utoljára feléjük, elhanyta a mosdót.
J-Hope letelepedett Taehyung mellé, oda, ahol eddig Jin ült, majd percekig szótlanul bámultak maguk elé, kínosan feszengve. Végül a fiatalabb egy sóhaj kíséretében ráhajtotta a fejét Hoseok vállára, aki megsimította az arcát. Azonban V sóhaja nemcsak a feszült helyzetre vonatkozott. J-Hope látványára eszébe jutott kellemetlenül szűk nadrágja, és amint látta, ezzel a másik is így volt.
-Nem..akarunk túl lenni AZON a részen?- szólalt meg végül Hoseok- és aztán..megbeszélnénk a dolgot.
-Oké- suttogta Taehyung, mire az idősebb azonnal az ajkaira mart, ő pedig ösztönösen magára húzta a másikat, úgy döntve fejét a hideg csempének. Hoseok most nem sokat teketóriázott, egy laza mozdulattal széttépte a fiatalabb fehér ingét, hogy utána végignyaljon a puha bőrén, mire V-t kirázta a hideg, úgy sóhajtott fel az élvezettől.
Mivel Taehyung még sohasem volt együtt fiúval /se lánnyal/, Hoseok irányított végig, ám ezt a másik egyáltalán nem bánta. A mosdó hamarosan visszhangzott a nyögéseiktől, majd mikor V az idősebb nevét nyögve elélvezett, és pár másodperc után Hoseok is követte, lihegve borultak egymás nyakába.
-Taehyungie..isteni voltál- simította ki izzadt tincseit a szeméből J-Hope, majd egy puszit nyomott V homlokára.
-Te is- bújt hozzá szorosan a fiatalabb, nem törődve a hideg kővel, ígyis sikerült párás helységet csinálniuk a mosdóból.- Akkor mi most..?- kezdte félve.
-Azt hiszem, igen- válaszolt a be nem fejezett kérdésre a másik.- Szeretlek Taehyungie, és szeretném, ha a párom lennél. Mit szólsz hozzá?
-Hoseok-ah..én is szeretlek- vigyorodott el zavartan- viszont vissza kéne menni a többiekhez- húzta el a száját- biztos várnak már- igyekezett felkelni, de J-Hope egy laza mozdulattal visszahúzta maga mellé.
-Várjanak csak- legyintett- ez a mi napunk.
-Igazad van- értett egyet Taehyung mosolyogva.- Szeretlek, te babo.