Szeptember 10, Japán. Látszólag a JongKey háza tájékán rendeződött minden, hiszen ugyanúgy fanserviceoltak, figyelték egymást, satöbbi. Azonban ez csak egy nagyon ügyesen kialakított kép volt róluk, hiszen a lelkivilágukat nem tárhatták ki a kameráknak és nem lett volna tanácsos egymás nyakának ugrani a rajongók előtt. Amint a szállásként kijelölt hotelbe értek, Key megtudta, hogy az Infinite is ugyanott tartózkodik így szó nélkül becuccolt Woohyun szobájába, amit természesen nem egy ember nézett rossz szemmel. Azaz számszerint kettő. Egy dühösen és csalódottan csillogó szemű dino, aki így Onewval osztozott egy szobán és egy sértődötten puffogó leader,aki jobbhíján kénytelen volt bekéredtzkedni a MyungYeol pároshoz, akik viszont szívesen fogadták Sunggyut.
Jonghyun levetette magát a tiszta, fehér lepedőjű franciaágyra, miközben előhúzta a telefonját, mire Jinki összeráncolt szemöldökkel nézett fel rá könyvéből.
-Jjong..biztos?- kérdezte óvatosan, miközben szemeiből sütött az aggodalom. Ismerte már annyira a főénekest, hogy tudja, mit akar az tenni.
-Tuti- bólintott határozottan a dino- semmi gond. Jól..jól vagyok- suttogta megsemmisülten a mondat végét, mikor meglátta Key Instagramján a videót. Nem akarta megnézni, nem akarta fájdítani a szívét, mégis automatikusan nyomta meg a lejátszás gombot. Kár volt. Magán a felvételen Kibum és Woohyun nem látszott, azonban a vidám röhigcsélésük annál inkább. Jonghyun bele se mert gondolni, hogy mit fognak csinálni ott kettesben, pláne ha piát is szereznek.. Na nem. Azért azt nem feltételezné Keyről, hogy megcsalná, akkor sem, ha baromira haragban vannak, mint most. De..fájt hallania, hogy mennyire jól elvannak. Hiszen Woohyunban minden megvan, ami benne, sőt több is. Ugyanúgy főénekes, kisportolt, gyengéd, vicces.. Hirtelen felindulásból elkezdte olvasni a kommenteket és a szíve kicsit megdobbant, ahogy látta, mennyi rajongó örülne annak, ha ő lenne most Kibum mellett. Hát..nincsenek ezzel egyedül. Szomorúan ledobta a telefont a párnára, majd felállt és nyújtózott egy kicsit.
-Lenézek a bárba- jelentette ki a most megfogalmazódott ötletét, miközben az ajtó felé indult, megigazítva fehér V nyakú pólóját.
-Rendben, de ne maradj sokáig- figyelmeztette Jinki, majd az ajtó becsukódott.
Jonghyun ráérős léptekkel sétált a lift felé, elhaladva az ominózus WooKey szoba mellett, ami előtt egy pillanatra lefékezett, majd fülelni kezdett, de hála a hotel vastag falainak, egy mukkot se hallott. Végül megnyomta a lift hívógombját és öt perccel később már a bár egyik eldugott boxában rendelte magának az erősebbnél erősebb . Azonban nem tudta őket meginni és nem is igazán kívánta a sok alkoholt, plusz két nap múlva fellépnek, úgyhogy annak se tett volna jót. Ő csak ki akarta verni a fejéből Kibumot, akivel bár 'hivatalosan' nem szakítottak, de a kapcsolatuk eléggé a végét járta. Legalábbis Key részéről biztosan. Jonghyun pechére az alkohol nem segített semmit, sőt fokozta azzal, hogy a legdurvább vitájukat visszajátszotta a fejében.
-Key- remegett meg Jonghyun hangja- miért..miért nem mondtad el? Nem tudtad? Mondd, hogy nem tudtad!- bármennyire is könyörgött Jonghyun a hazugságért, a rapper nem tudta rávenni magát rá.
-De..tudtam- felelte halkan, nem merve a másikra nézni. Tudta, hogy olyan látvány fogadná, amire nincs felkészülve. A másik három tag is csak néma csendben figyelte az eseményeket, a vita előszele volt ez.
-Mióta tudod?- folytatta a kérdezz-feleleket Jjong.
-Tegnap délelőtt.
-És..legalább..jó volt?- nyelte vissza könnyeit a dino, mire Key villogó szemekkel végre felkapta a fejét.
-Igen Jjong, kibaszottul jó volt a huszonhét éves színésznővel smárolni, aki nem mellesleg barátom, és most mindenki biztos elkezd kombinálni. Rohadtul jól esett az, hogy nem téged csókollak meg, úgy éreztem magam, mint aki megcsal!- emelte fel a hangját.
-A forgatás fotóin nem tűntél túl gondterheltnek- vágott vissza Jonghyun. És három, kettő, egy..a lavina megindult.
-Mert ez az én musicalem basszus, hadd érezzem már jól magam!- kiabálta idegbajoshoz közeli állapotban a csapat ummája.
-És szólni luxus lett volna erről?- horkant fel Jonghyun is, mire Taemin rémülten bújt el Minho és Onew háta mögött. Nem sokszor látták a főénekest így kijönni a sodrából.
-Szóltam volna, ha nem támadsz le rögtön, amint hazaérsz! Tehetek róla, hogy egy kanos állat vagy, akit csak a farka irányít?!- négy kikerekedő szempár bámult Kibumra, aki érezte, hogy most túl messzire ment, ám ezt esze ágában sem volt kimutatni, csak dühösen fújtatva beszáguldott a JongKey hálószobába, olyan erővel bevágva az ajtót, hogy az ablakok is beleremegtek.
-Jól van Kim Kibum, foglald el azt a kicseszett szobát is- ordította Jonghyun, majd fogta a cipőjét és pillanatok alatt eltűnt a lakásból. Az ajtóknak és ablakoknak nem az volt a szerencsenapjuk.
-Jajj- nyelt egy nagyot Jinki, és ezzel tökéletesen el is mondott mindent...
-Jonghyun~ Hahó, Jonghyun- keltegette a világ legédesebb hangja a dinot, mire az lassan kinyitotta pilláit, de rexlefből csukta vissza az éles fény miatt. -Ahh, hol vagyok?- kérdezte sajgó fejét dörzsölgetve isten tudja kitől. Mikor kinyitotta végre a szemeit és látott is már valamit, akkor esett le neki, hogy két oldalról bámulják, de nem is akárkik. Woohyun és..és Key. -Miért vagyok itt?
-Megtaláltunk a bárban- mesélte az Infinite főénekese.- az asztalra dőlve sírtál, majd mikor odamentünk, hirtelen elaludtál és úgy kellett felhoznunk. Sajna nem tudjuk, melyik a szobátok, úgyhogy ide tettünk aludni- fejezte be a 'sztorit', mire Jonghyun a faliórára nézett. Hajnali kettő. Huppsz, Jinki jól le fogja szidni.
-Baboya- nézett rá hirtelen Key, aki eddig csendben ücsörgött- tudod, a sok alkohol megárt. Nem szabad annyit innod- rázta meg a fejét dorgálóan, de a hangja tele volt aggodalommal, ami átmelengette Jjong szívét, ahogy Keyt nézte. Nem tehetett róla, még mindig óriási hatással voltak rá azok a cicaszemek és érezte, hogy a másik is így figyeli őt. Annyira adott volt az egész ott és akkor. A sebesült férfi és az ápoló nő, mint szerelmespár. Egy szörnyen béna romantikus film harmadil jelenetébe simán elment volna, mikor hirtelen Woohyun megköszörülte a torkát és köztük megszakadt a szemkontaktus.
-Khm..szóval..most magatokra hagylak titeket- indult enyhén zavarban, tarkóját vakargatva az ajtó felé, de Key hangja megállította.
-Woohyunnie, nem kell elmenned. Ez a te szobád, nem Jonghyuné- és tessék, az aggodalom eltűnt, és a dino újra üdvözölhette azt a jeges, távolságtartó hangvételt, amit volt szerencséje megtapasztalni az elmúlt napokban..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése